Emlékszünk talán a kémia órákra, ahol érthetetlen és teljességgel feleslegesnek tűnő témákkal traktált a tanár. Legalábbis nekem ilyen emlékeim vannak, és őszintén bevallva, meg is buktam több ízben a gimiben kémiából.
Azonban az elmúlt években, mióta táplákozástudománnyal foglalkozom, megszállottjává váltam. Lenyűgöző, mennyire banális dolgok döntik el az élet folyását. Mennyire parányi testecskékből épülünk fel, épül fel minden körülöttünk.
A kémiai elemek a periódusos rendszerben találhatóak, melyet D.I.Mengyelejev 1869-ben dolgozott ki (ekkor még nem a végleges formában). A 94. elemig mind megtalálható a természetben. Ezen kémiai elemek legkisebb részecskéje az atom. Az ATOM egy atommagból (neutron, proton) és az őt körülvevő elektronburokból áll.
Elektronszerkezetük határozza meg, hogy az adott atom milyen kémiai tulajdonságokkal rendelkezik.
Az elektronok, e pirinyó elemi részecskék döntik el, hogy a különböző atomok hogyan, milyen kötéssel, és kihez kapcsolódnak, sőt az energia felvétel-leadásban is hatalmas a szerepük.
Összekapcsolódva, molekulákat alkotnak. A különböző fajtájú atomok, molekulákká, vegyületekké alakulnak.
Láthatjuk, hogy minden atomokból épül fel, mind bennünk, mind környezetünkben, és mivel az atomok kémiai tulajdonsága elektronszerkezetüktől függ, belátható, hogy minden az elektronok (atommag körüli héjakon) elhelyezkedésén múlik.
Negatív/pozitív töltésük miatt az elektronok/protonok elektromos erőteret, mágneses mezőt hoznak létre maguk körül, így az atom körül. Az elektron (fémekben) vezeti az elektromos áramot.
ENERGIA
Az atom, amikor energiát vesz fel, például a napból fényenergiát, tulajdonképpen az elektronok elnyelik, azaz gerjednek (felugranak magasabb atomhéjakra). Gerjesztett állapotukban több lehetőség előtt állhatnak:
- az Energiát, kémiai energiává alakítják – fotoszintézis
- az Energiát hőenergiává alakítják – napsütötte tárgyak felforrosodása
- relaxálnak (visszacsúsznak helyükre, alsóbb héjakra – átadják az Energiát más elektronoknak
Érdekesség
HIDROGÉN: a periódusos rendszer 1. kémiai eleme. H
Ez a legkönnyebb elem. Atommagja (1db proton, 0 neutron) körül kering elektronja, mint ahogy a Föld kering a Nap körül.
Míg ezen égitestek között a vonzást a gravitáció okozza, az elektron és proton közt az elektromágneses erő hat.
A Földnek is van elektromágneses tere, ezt geomágneses térnek nevezzük. Ezt a Föld belsejében található folyékony mag okozza, Védőburkot kreál egészen az űrig. Ez a mágneses burok megvédi a Földet.
Az ember körül is van egy hasonló burok. Az AURA.
Testünkben is keletkeznek elektromágneses jelek, rezgések. Ezeket az agy, szív, izmok, testhő bocsájtják ki, elektromos mezőt létrehozva. Bár ezek nem olyan erősek, mérhetőek. Ezáltal tudományos szempontból is elfogadható létezésük.
Spirituális megközelítés szerint ez a finom energiamező tükrözi érzelmi, mentális és fizikai állapotunkat, sőt védelmi funkciót is ellát..
Hiszem, hogy minden egyes megevett falatnak is van rezgése (hiszen atomokból áll), ami kihat érzelmi, mentális és fizikai állapotunkra. Ha belegondolunk, milyen rezgése lehet egy megölt állatnak, nem nehéz elképzelni, annak negatív hatását, főleg, ha még azt is hozzávesszük, hogy egész életében szenvedett és fájdalmakkal élt. Szerintem a traumákat nemcsak generációkon keresztül hordozzuk magunkkal, de elemi szinten is átvehetőek.
Peace & Love, Víta