Mindenki előtt ismert, hogy az emésztés, maga az emésztőrendszer és az agy szoros kapcsolatban vannak egymással.
De vajon miként befolyásolják érzelmeink az emésztés folyamatát? Hogyan hatnak étkezési szokásaink a bélflóránk egyensúlyára?
Az emésztőrendszer különböző feladatai, mint az emésztés, és a salakanyagok kiválasztása mind mind „tudattalan” történések. Nem tudatosan irányítjuk őket, ezeket az agyunk különböző területei felügyelik.
Azonban a tudatos énünk választja ki, hogy mit együnk éppen, és ezek is befolyásolják az emésztőrendszer működését.
Az emésztőrendszerünk akkor tud megfelelően működni, ha kiszámítható az étkezési ritmusunk, tehát megközelítőleg mindennap ugyanabban az időben étkezünk. Az is fontos, hogy a napi bevitt ételmennyiség is kiszámítható legyen. Tehát ne úgy étkezzünk, hogy egyik nap 1000 kcal-t, másnap 3000 kcal-t tartalmazó ételmennyiséget fogyasztunk el.
A rendszertelen étkezés, a kihagyott étkezések vagy a habzsolás, túlevés megváltoztathatják az emésztésünket. Ezek olyan kellemetlen tünetekhez vezethetnek, mint például a puffadás, hasmenés vagy éppen a székrekedés.
Fontos tudni, hogy az emésztés folyamata már a táplálék megpillantásával elkezdődik, ugyanis az étel látványa aktiválja a központi idegrendszert. Ezáltal megkezdődik a nyálelválasztás, valamint az emésztőenzimek termelődése, amelyek előkészítik az étel emésztését. Gondoljunk csak arra, hogy elég, ha meglátunk egy citromot, máris megindul a nyáltermelődésünk.
Az idegsejtek információkat szállítanak az emésztőrendszer felől az agynak. Például az étkezési szokásainkról, az emberi agy pedig képes megtanulni, és memorizálni ezeket az információkat. Ezért is fontos a kiszámítható, rendszeres étkezés!
A táplálkozásunkat az ízlésünktől kezdve a szociális-kulturális szokásainkon keresztül, a stressz-tűrő képességünkig sok-sok pszichológiai tényező is befolyásolja.
Ezek a pszichológiai hatások kiválthatnak sóvárgást, vagy akár undort is egy adott étellel kapcsolatban. Ezeket az érzéseket nem tudjuk megmagyarázni, minden embernek megvannak azok az ételek, amelyeket képtelen lenne megenni, és azok is, amiket imád.
De hogy alakul ki a jóllakottság érzése, és miért nem vagyunk képesek mindig időben felismerni, és abbahagyni az evést?
Amikor a gyomrunk tele van, olyan jeleket küld az agyba, amelyek csökkentik az éhséget, és jelzik a jóllakottságot. Ezek a jelek jellemzően 20 perccel az étkezés megkezdése után kezdenek el az agyba eljutni. Ezért is fontos, hogy lassan együnk, alaposan megrágva minden falatot, ezzel is időt hagyva annak, hogy a jóllakottság érzése ki tudjon alakulni és az emésztés is jó legyen.
Ezek a jelek viszonylag gyengék, és ha valaki nem elég érzékeny a test jelzéseire, előfordulhat, hogy tovább eszik, egészen addig, amíg a gyomor feszülése már kellemetlen tüneteket vált ki.
Az idegrendszerből érkező jelek és pszichés tényezők, mint a szorongás és az idegesség vagy a stressz nagymértékben befolyásolják az emésztésünket. Ezek hasmenéshez, vagy akár székrekedéshez, puffadáshoz is vezetnek. Sokaknál előfordul, hogy valamilyen stresszhelyzetben megfájdul a gyomruk, esetleg még hasmenésük is van.
A haspuffadás is egy nagyon kellemetlen tünet. Gyakran pszichés tényezők hatására is kialakulhat, és azért vált ki fájdalmat, mert a belekben képződő gáz a belek falát feszíti.
Ezeket a gázokat az emésztés során a bélbaktériumok termelik. A vastagbélben több millió baktérium él. Ezek segítik a vastagbélben az emésztés folyamatát, és emésztik meg az olyan anyagokat (pl. rostok), amelyek a vékonybélben nem tudnak megemésztődni.
A bélbaktériumok rengeteg hasznos anyagot termelnek, amelyek fenntartják a bélflóra egyensúlyát, és ezáltal az emésztőrendszer munkáját is támogatják.
Az olyan állapotok, mint a hasmenés, székrekedés, puffadás ezt az egyensúlyt megbonthatják.
Azonban a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő étkezési ritmus, valamint a mozgás, segít az emésztőrendszer normál működésében. Mindezek mellett szintén nagyon fontos az életkornak megfelelő mennyiségű alvás, és a stressz kezelés (relaxáció), is hiszen ezek is segíthetnek az agy-bél kapcsolat normál működésében, és ezáltal az egészséges emésztés fenntartásában.