Genetikai adottságaink alapján különböző féle lehet az anyagcserénk.
Van, akinél lassan emésztődik a tápanyag, van akinél gyorsabban, azaz a sejtanyagcsere folyamata különbözik.
A sejtanyagcserénk kvázi végterméke az energia, szóval meglehetősen fontos, mennyire működünk együtt a sejtjeinkkel, szervezetünkkel.
Vegetatív idegrendszer alapján, két csoportba oszthatók az emberek: szimpatikus, illetve paraszimpatikus beidegzésűek lehetünk.
Ez sok mindent befolyásol, de most maradjunk az energia előállításnál.
Az egyik típus energiaszintje állandóan magas (akár hiperaktív), szervezete folyamatosan magasabban tartja a vércukorszintjét, állóképessége, koncentrációja kiváló. Ez a típus akkor „működik jól”, ha táplálékának nagy része CH, azaz szénhidrát. (Természetesen itt egészséges szénhidrátra gondolok!, zab, krumpli és más zöldségek, barna rizs, kovászos kenyér, durumtészta, stb…)
A másik típus, ennek pont az ellentettje. Nekik jobb megoldás a nehezebben emészthető táplálék, mint egészséges zsírok, fehérjék. (hüvelyesek, olajos magvak, avokádó, hidegen sajtolt olajak ((nem hevítjük!)), gombák, stb…)
Ez a típus kevésbé aktív, letargikusabb, izomzata erős.
Ha valaki genotípusának nem megfelelően táplálkozik, szervezete egyensúlya felborul, fáradékonnyá válik, immunrendszere legyengül és sokszor egy hízási folyamat is elindul.
Ehhez még hozzá adódik a hormontípus. Itt is rendkívül fontos szerepet játszik, hogy ennek megfelelően válasszuk ki a táplálékainkat, mert ami az egyiknek előnyös, az a másiknál problémákat okozhat. Bizonyos tápanyagokra például hízással reagálunk, vagy megbolygatja a pajzsmirigyünket, netalántán a ciklusunkat kavarja meg.
Sport aktivitásunkat is befolyásolja.
Van, aki a magasabb intenzitású cardio edzéseket kedveli, bírja jobban, van, akinek inkább az alacsonyabb intenzitás az ideálisabb.
A fogyókúra nem lehet önsanyargatás, és az edzés sem jó, ha extrém megerőltetésnek éljük meg.
Ha testünkkel, lelkünkkel együttműködve élünk, úgy egy egészséges, boldog élet vár ránk!