Sokan vannak…vannak köztük kellemetlen alakok meg jófejek is, ismerjük meg őket…
Sokféle zsír van, összetételüktől és persze feladatuktól függően megkülönböztetünk:
- koleszterin (vérzsír marker / vér alkotóelem)
- HDL
- LDL
- triglicerid (vérzsír marker / vér alkotóelem)
- telített
- telítetlen
- egyszeresen
- többszörösen
- transz
- rövid-szénláncú
- hosszú-szénláncú
Mi is valójában a zsír?
zsír = lipid
lipid = glicerin + zsírsav
1. KOLESZTERIN
A koleszterint szervezetünk is előállítja, ráadásul elegendő mértékben, szóval nincs szükségünk extra koleszterinre a táplálékunkból.
Koleszterin csak állati eredetű élelmiszerekben található.
Előanyaga (e nélkül nem jöhetne létre) a szteroidhormonoknak (tesztoszteron, ösztradiol ((ösztrogén)), progeszteron) valamint a kortizolnak, továbbá a sejthártyák felépítésében is fontos szerepe van.
Ő az az alak, akit imádunk, mert szórakoztató, feldobja a bulit, sőt mondhatnánk, elengedhetetlen a jelenléte, azonban, ha túl sok van belőle, kimondottan kínossá válik a helyzet. Megöli a bulit. Na, így van ez a saját szervezetünkben is, ha túl sok koleszterin van bennünk ( – viszünk be), azok lerakódnak az érfalon, gátolva a vér áramlását. Képzeljük el, hogy eljön a buliba egy jófej csávó, nyomja a szórakoztató szöveget, és mivel mindenki nevet, ezt marasztalásnak érzi. Kényelmesen leül a kanapéra, ahonnan aztán a házigazda képtelen kitessékelni. A helyzet kezd kényelmetlenné válni. Koleszterinünk átváltozik buligyilkossá, kirakja a lábát, hogy botoljanak el benne, mert szerinte vicces. Egyre hosszabbra feszíti ki a lábát, várva a megérdemelt nevetőhullámot, de csak feszültséget észlel. A feszültség – az az érelmeszesedés, majd amikor már elesnek a táncolók, azt hozhatnánk párhuzamba a stroke – kal!
Ebbe a buliba szerencsére nem csak LDL kapott meghívót , akinek az volt a feladata, hogy elhozza Koleszterin barátját,(igazából a májból szállítja a koleszterint a sejteknek), hanem HDL is, aki képes elvinni a buliból megfáradt Koleszterin barátját!
LDL ugyanis a vérbe szállítja a koleszterin, míg a HDL tisztítja attól az érfalakat.
Fontos kijelenteni, hogy mindkettőre szükségünk van, mint ahogy láttuk, a buli elején még szórakoztató volt Zsír – alakunk Egyszerűen csak figyelni kell az egyensúlyra, hogy időben távozzon, akinek távoznia kell.
2. TRIGLICERID
Ő egy vérzsír fajta. Vérvételnél fontos ennek aránya!
Szervezetünk tulajdonképpen trigliceridekké bontja az elfogyasztott zsírokat. Természetes, hogy jelen van a vérünkben, hiszen ebből nyerhetünk Energiát, azonban itt is igaz, hogy pont csak annyi kellene, amennyit el tudunk égetni, azaz Energiává alakítani.
A felesleg káros. Elraktározódik, és károsítja szervezetünket, nem utolsó sorban pedig esztétikailag rombol, hiszen zsírpárnákat pakol derekunk köré.
3. TELÍTETT ZSÍRSAVAK
Kémiai szerkezetüket tekintva “telítettek”, azaz a zsírsav molekulában a szénatomokhoz kapcsolódó hidrogénatomok stabilan kötődnek. Ennek köszönhetik szilárdabb (szobahőmérséklet) halmazállapotukat, így magasabb hőfokon sem esnek szét. Ezért ők az alkalmasabbak hevítésre, sütésre.
Az állati zsiradékok (pl:sertészsír, sajtok, tejtermékek) telítettek, és a növényiek közül a kókuszzsír is. Ebből kifolyólag tudhatjuk, hogy a vegán sem minden esetben egészséges, hiszen sok vegán készételnek az alapanyaga kókuszzsír.
A telített zsírsavak (SFA) túlzott fogyasztása magas LDL, azaz rossz koleszterin szintet okoz, ezzel fokozva az érelmeszesedés, majd stroke kockázatát.
4. TELÍTETLEN ZSÍRSAVAK
Szervezetünk legfontosabb Energiaforrásai.
Ezek, kémiai szerkezetük miatt folyékony olajok. (UFA)
Ők az egészséges zsírok, mert fogyasztásukkal növeljük a vérünkben lévő HDL, azaz jó koleszterint, ezzel hozzájárulva, hogy ereink megtisztuljanak a nem annyira szívesen látott zsír-alakoktól.
kémiai kötéseikben nem annyira stabilak, így könnyebben kötődnek másokhoz, emlékezzünk itt a bulira, ahol a megfáradt rosszfej LDL koleszterint magához köti a jófej HDL és hazaviszi…
Megkülönböztetünk egyszeresen, illetve többszörösen telítetlen zsírsavakat.
Egyszeresen telítetlenek (MUFA)
Többszörösen telítetlenek (PUFA)
Ezek közül páran esszenciálisak, azaz szervezetünk nem tudja előállítani, azonban működéséhez szüksége van rájuk, értsd: az életben maradáshoz és egészségmegőrzéshez.
Ilyenek az Omega3 és az Omega6, melyeket napi szinten be kell építsünk étrendünkbe!
Állatokban csak a halaknál fordul elő. Annál jobb választás viszont az avokádó, illetve az olajos magvak. Ezek közül a legjobb forrás a lenmag, de persze a kesu, mandula, mogyoró vagy bármilyen más mag is megfelel, a lényeg, hogy minden nap együnk. Salátára is tökéletes választás lehet egy magolaj (hidegen sajtolt).
A napraforgóolaj sem rossz, de figyeljünk arra, ne legyen (minimálisan) finomított.
Itt el is érkeztünk következő alakunkhoz:
5. TRANSZZSÍRSAVAK
Telítetlen zsírok telítése, azaz hidrogénezése során keletkezik. Ilyenek a hidrogénezett növényi olajok (melyek rengeteg csipsz, keksz, stb…-ben megtalálható), feldolgozott élelmiszerek alapja, illetve növényi tejszínhabok stb., szóval megint ki kell hangsúlyoznom, nem minden egészséges, ami vegán!
Amúgy természetes formában is megtalálható: kérődző állatok húsában és tejtermékekben.
Ezek a legkárosabbak az egészségünkre. Rendkívül hatékonyan ragadnak az érfalainkra.
6. RÖVID SZÉNLÁNCÚ ZSÍRSAVAK
Mozaik elnevezésük: SFCA
Szervezetünk számos ilyet termel, különböző formákban.
Jótékony hatásuk között a legfontosabb, hogy erősen gyulladáscsökkentő. Ezen kívül immunerősítő, szabályozza az anyagcserét – azaz segít fogyni -, és a hormontermelést.
Mivel kommunikálni képesek központi idegrendszerünkkel, jótékonyan befolyásolják agyi folyamatainkat.
Bélbaktériumaink termelik, az emészthetetlen tápanyagok (rostok!) fermentációjával. Láthatjuk, hogy ennek alapja egy egészséges és gazdag mikrobiom, azaz hogy vastagbelünkben sokféle jótékony bacinak adjunk otthont. Őket pedig úgy tudjuk oda beköltöztetni, hogy sok rostot, pontosabban sok és sokféle! zöldséget, gyümölcsöt (ritkábban), teljes értékű gabonát (teljes kiőrlésű), és olajos magvakat eszünk. Ha ezt a táplálkozást fenntartjuk, akkor nem csak hogy beutaljuk oda ezeket az aranyos bacikat, de még maradásra is bírjuk őket.
Ugyanis a bélbaktériumok hamar (akár pár hónap alatt) megváltoznak, kicerélődnek. Az SFCA-k nem engedik a rossz bacik elterjedését a bélfalon.
Keményítőtartalmú tápanyagok (kukoricadara, krumpli) is jöhetnek.
A keményítő egyébként már nem ebbe a csoportba tartozik, hanem a közepesen hosszú szénláncú zsirsavakhoz, de még meg tudunk bírkózni velük.
Ezen kívül még vannak:
7. HOSSZÚ SZÉNLÁNCÚ ZSÍRSAVAK
Ilyen pl. az olajsav, ami megtalálható az olivaolajban, lenmagolajban, szójababolajban, illetve húsokban és tejtermékekben. Ez utóbbiak telítettek.
Átfedések:
Szénlánc-hosszuk független a telítettségüktől. Hosszú szénláncú zsírsavak között léteznek telített és telítetlenek is.
Egészségünket tekintve a legfontosabb, hogy minél több telítetlen zsírsavat fogyasszunk.
A telítetlen zsírsav segíti a HDL felépítését szervezetünkben.
+1 extra:
8. KŐOLAJ
Ő is szén ( C ) és hidrogén (H) atomokból áll, és a Föld kérgében, lebomlott állatokból, azaz élő szervezetekből alakult ki. Ásványi anyag, amely rengeteg más és más vegyületből rakódik össze.
Rendkívül jó Enefgiaforrás, de nem nekünk! Hagyjuk meg inkább autóinknak, meg egyéb szállítóeszközöknek…
Bár ma már tudjuk, hogy ezek a fosszilis Energiahordozók túlhasználata, Földünk kiszipolyozását jelenti!
Na itt végszóként visszakanyarodnék. Testünket is könnyen kiszipolyozhatjuk az évek során, ha nem a megfelelő Energiaforrással látjuk el, illetve nem a megfelelő mennyiségben, arányban. Nap, mint nap!
Peace & Love, Víta